KULTÚRA

Bertold Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - 02.22.

Brian Friel: Pogánytánc - 02.26. 

Robert Bolt: Egy ember az örökkévalóságnak - 02.27.

 

Az előadások leírásaihoz görgess le

===========================================================


Brian Friel: Pogánytánc

Nemzeti Színház

2019.02.26. 19 óra

jegyár: 1500.-

érd.: jegy@nemzetiszinhaz.hu

ajánló:https://www.youtube.com/watch?v=eeeSSE0YsYg

 

Michael Mundy kisfiúként egy Donegal megyei kis ír falu melletti tanyán él édesanyjával és a nagynénikkel. Ő, mint narrátor vezet minket időn és téren át a darabban. Egy befelé forduló, álmodozó gyermek, élénk képzeletvilággal. Aratás ideje van 1936 nyarán.  Az öt Mundy nővér hősiesen küzd a megélhetésért. Az életükben „jelenlévő” két férfi közül az egyik Jack bácsi, aki 25 évig élt Afrikában, és maláriásan és amnéziásan meghalni tért haza; a másik a nagyritkán felbukkanó apa, Gerry.  A középpontban egy rádió, amely olykor őrült pogány táncra készteti az öt nőt. Brian Friel egy családi drámán keresztül az emberi természetről fest sokszínű képet.

 

A pár éve, 2015-ben elhunyt ír drámaíró 1929-ben született Észak-Írországban. A felosztott Írország, a magány és a család művei legfőbb témája. A világhírt 1964-ben Philadelphia, Here I Come! című darabja hozza el számára. 1980-ban egy meghatározó kulturális és politikai vállalkozás, a Field Day Theatre Company társalapítója lesz. Egyik leghíresebb műve a Pogánytánc (Dancing at Lughnasa), amely 1990-ben íródott és számos elismerést kapott. Meryl Streep főszereplésével legendás film is készült belőle. Magyarországon korábban a Katona József Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház vitte színre.


-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Bertolt Brecht

A gömbfejűek és a csúcsfejűek 

avagy gazdag a gazdaggal társul szívesen

(rémmese)

Nemzeti Színház

2019.02.22.19óra

jegyár: 1500.-

érd: jegy@nemzetiszinhaz.hu

ajánló: https://www.youtube.com/watch?v=ix_EbJ2t95o

 

 

Egy rémmese

Brecht kevés darabjára hatottak úgy a napi politika változásai, mint A gömbfejűek és a csúcsfejűekre. A darab 1932 és 1936 közötti időszakban keletkezett, amikor Németország előre nem látható módon, és mértékben átváltozott. Brecht megbízást kapott, hogy a berlini Volksbühne számára dolgozza át Shakespeare Szeget szeggel c. darabját. Az 1932 januárjára tervezett bemutatóra nem került sor. Brecht végül az átdolgozás helyett inkább saját darabot írt, amelynek első kézirata már 1932 végén megjelent egy színházi kiadónál, és az un. 1933-as, tovább javított változat nyomdakészen várta, hogy kiadják Brecht Versuche (Kísérletek) című sorozatában, de már nem volt rá mód. A történelem utolérte a szerző felvetette problémát, és a szerzőt is. „Világgá űztek – / S volt rá jó okuk.”

A Reichstag égésének másnapján, 1933. február 28-án Brecht családjával együtt elhagyta Németországot, kofferjében a Gömbfejűek kefelevonatával.  A Szeget szeggel-ből megtartotta a kiindulópontot, és néhány motívumot. Shakespeare hercege gyenge uralkodó, aki nem tud úrrá lenni a birodalmában tomboló szabadosságon. Átengedi hatalmát a hite szerint talpig becsületes, aszkéta Angelónak. De Angelo nem aszkéta, és csúnyán visszaél a hatalommal. Aztán a jó herceg visszatér, és mindent jóra fordít. De annak, hogy a rossz, amit jóra kell fordítani, bekövetkezhetett, ő az oka. Gyengesége, gyávasága, az emberismeret hiánya. Brecht Alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások.

Például az apácának készülő Isabella szerepét nem a volt szerelmes játssza el a kizsarolt randevún, hanem Nanna, a kurva, akinek ugye mit számíthat ez, de aztán végig erőszakolja az összes börtönőr is. A földbérlők nem tudnak bérleti díjat fizetni, lázadoznak. Egy háború jól jönne, de előbb le kellene törni a lázadókat. Az államtanácsos felhívja az Alkirály figyelmét Iberinre, aki sajátos ideológiájával megoldhatná a problémát. Azt hirdeti, hogy Yahoo országában kétféle ember él: csuhok és csihek, vagyis gömb- és csúcsfejűek. És minden baj forrásai a gaz csihek. Az Alkirály, nem túl meggyőző ellenkezés után – mert ő nagyon is tudja, miféle embernek és eszméknek engedi át alattvalóit –, lelép. A piszkos munkát pedig elvégzi Iberin. Mire az emberek rájönnek, hogy a csi-hüldözéstől nem lesz jobb életük, a lázadást leverik. Az alkirály visszajön, itt-ott kiigazítja Iberin goromba intézkedéseit, pl.: beszünteti a gazdag csih elleni bírósági eljárást. Azok a bérlők, akik azt hitték, hasznot húzhatnak a zavaros helyzetből, még kiszolgáltatottabbak lesznek. Most már jöhet a háború.

A gömbfejűek és a csúcsfejűek nem tartozik a Brecht-kánonhoz. A tandrámák és az emigrációban született „nagy” darabok közti intervallumban született. De az emberi természet ugyanabban a gazdagságában mutatkozik meg, mint valamennyi darabjában. És az indulat, a valódi problémák szenvedélyes néven nevezése, hogy nyíljon már fel a szemünk, lássunk már tovább az orrunknál – az hamisítatlan Brecht.


------------------------------------------------------------------------------------------------------


Robert Bolt

Egy ember az örökkévalóságnak

Nemzeti Színház

2019.02.27.19óra

jegyár: 1500.-

érd: jegy@nemzetiszinhaz.hu 

Haladás vagy elvhűség? Gátlástalanság vagy erkölcsösség? Reálpolitika vagy illúziók? Nem csupán a történelemformáló személyiségeknek kell ezek közül választani, a hétköznapi ember életében is fontos kérdés, melyik úton halad. Bármilyen hitet, meggyőződést, erkölcsi értéket sutba dobunk az érvényesülésért, vagy merünk hallgatni lelkiismeretünkre, benső sugallatokra, ha azok látszólag nem hatékonyak, esetleg hátrányos helyzetekbe sodornak? Életünk fordulópontjain mindannyian vergődtünk már ilyen dilemmák között.

Robert Bolt Egy ember az örökkévalóságnak (The Man for All Seasons) című drámájában Sir Thomas More – másként: Morus Tamás – tragédiáját írja meg, aki evangéliumi tisztasággal vállalta elveit, és inkább elbukott, mintsem hogy megtagadta volna azokat.

Morus (1478–1535) az Utópia című híres könyv szerzője, nem tette le a hűségesküt VIII. Henrikre, amikor az szakított a pápával, mert nem kapta meg tőle a hozzájárulását az Aragóniai Katalinnal kötött házassága felbontásához, hogy elvehesse Boleyn Annát. A király, hogy függetlenítse magát a pápai hatalomtól, önmagát az új, anglikán egyház fejévé tette. Morust, az országszerte nagyra becsült tudóst és lordkancellárt, aki ellenezte ezt a lépést, hazaárulásért perbe fogták és kivégezték. 1886-ban boldoggá, 1935-ben szentté avatták, ő az államférfiak és a jogászok védőszentje.

– A drámairodalomban azok az igazán izgalmas hősök, ahogy Hamlet mondja, akik egy kizökkent világban léteznek. Aztán vagy próbálnak tenni valamit, hogy visszazökkentsék a világot a normális kerékvágásba, vagy elviselik a negatívumait. Robert Bolt hőse, Morus Tamás olyan lázadó, aki egyedül vívja meg a maga forradalmát – mondja Csiszár Imre rendező.

Robert Bolt angol drámaíró a „dühös fiatalokról” elnevezett színházi mozgalomhoz kapcsolódik műveivel, akik az 1950-es években a megalkuvás elleni harcot tűzték zászlajukra (leghíresebb közülük a Dühöngő ifjúságot író John Osborne). Darabjait sikerrel játszották a londoni West End-en, a New York-i Broadway-en, a kor ünnepelt színészei szereplésével, így volt ez a Morus-drámával is: mindkét előadás főszerepét Paul Scofield alakította (New Yorkban több mint 600-szor), akárcsak a dráma filmváltozatában, amely 1967-ben megkapta a legjobb filmnek, a legjobb rendezésnek (Fred Zinnemann) járó Oscart. Az író a legjobb adaptált forgatókönyvért, Scofield a legjobb férfi főszerepért járó szobrot vehette át. Bolt olyan filmsikerek forgatókönyvét is jegyzi, mint az Arábiai Lawrence és a Doktor Zsivágó.